Cukor nélkül a tea is keserű

 Együtt volt a négyes újra. A kis csapat már elfogadta a döntést,és megnyugodtak, most mégis olyasmi történt, amit egyikük se várt. A távolban a sast látták, ahogy egy veréb felé száll, hátra-hátra néz, de csak száll, és száll tovább. A sirályra nézték, kutatva…

 Szóval, amit említettem ki. Két fajta ember ismer engem. Egy, aki olvassa a blogomat, és beszélget velem. (Itt ugye nem ritka az, hogy hamarabb tudja, hogy miről szól a blog, ha már hamarabb beszéltünk.) Ők azok, akikre azt mondom, hogy nah igen, ők ismernek. És másik kategória…

 Totálisan kiborultam. Megint elbasztam, és nem tudom, hogy a picsába szedem össze magam. Egyszerűen meg volt az érzés, és olyan szinten félek tőle, és rettegek, hogy saját magamat hergelem bele. De ember. Nem érti meg tényleg senki, hogy mennyire szar??? Az, amikor azért lépnek…

 Igazából abszolút azt érzem, hogy kisebb-nagyobb darabokból vagyok össszeragasztva, hogy aztán újra és újra darabjaira törjenek, vagy romboljam saját magamat. Ami ugye a jobbik eset, mert valószínű én rombolni csak akkor fogok, ha van már raktáron alkatrészem. De ha nincs,…

 Na, kérem szépen. A mai nap abszolút nem arra lett kitalálva, hogy menjek, és mászkáljak. Van ilyen nap. Egyszerűen el kell fogadnom, hogy van, amikkor csak a selejtes sejteket kapom meg, és ez által aznap rohadtul fáj a lábam. Ez konkrétan azt jelenti, hogy mind két combom…

A patás, a repdeső, az ollós, és az irányító. Újra együtt voltak, és újra vitáztak. Illetve. A három vitázott, a skorpió meg megint csak hallgatott, és várt. Ő már tudta, hogy ennek nincs értelme, de mit tudott ő kezdeni ezzel a három önfejű egyénnel. Mikor másokkal…

"Továbblépsz, mert ez az élet rendje; mert csak ezt teheted. Addig mész, amíg elmúlik a fájdalom, vagy találsz valami újat, ami még ennél is jobban fáj." Jennifer Weiner 

Szeretlek. Mindegy mi az istent csinálsz, mindegy mennyiszer bántasz, és hogy viselkedsz velem. Szeretlek. És megint bőgök. Persze holnap reggelre megint eljutok odáig, hogy az egészet egyszerűen hagyom, hogy minnél mélyebbre, minnél távolabbra zuhanjon bennem, de attól most még fáj,…

 Könyörgöm. Segítsetek majd. Kérlek. Nem akarom folyton ezt csinálni. Nem akarok mindig csak kiakadni, és olyan kapcsolatban élni ahol 2 évente szakítanak velem. Könyörgöm. Ha én úgy akarom, akkor el tudom engedni, és vége lesz, ugye???? Megszűnnek az érzések, ha egészen…

Megint hülye voltam. Haza jöttem, és eldöntöttem, hogy blogot írok. Ennek ellenére eltelt fél óra, és semmit nem írtam. Aztán azon kaptam magam, hogy azon gondolkodok megint, hogy mivel kit bántanák meg, és mit ne írjak le. Viszont tudjátok, mi van? Az, hogy konkrétan nem érdekel.…

 Úgy érzem, hogy nem vagyok a saját életem főszereplője. Mindegy mi történik, mindegy mi változik, nem vagyok főszereplő, és nem is érzem azt, hogy lennék. Pusztán azért, mert nem én vagyok a lényeg. Nem azzal van a baj, hogy azt érzem, hogy csak történnek velem a dolgok,…

Olyan mintha ott feküdnél egy kórházi ágyon, kómában lennél és gépek lélegeztetnének. Meg akarsz szólalni, beszélni akarsz, és kitörni. Kifejezni magadat, és végre elérni, hogy értsék amit mondani szeretnél. De nem tudsz beszélni, mozogni, és egyáltalán nem uralod a…

Darabokra tört a lámpa. Az égő világít, ugyanúgy, mint eddig, bár most őszintén szeretném, ha csak pislákolna a fénye. A lámpa, ami mindent bevilágít, és ami az alapját jelenti mindennek. Mért fontos a búra, az egész szerelvény, és maga a tartó állvány? Mert ez védett meg…

 Ma először megint azt tudom mondani, hogy jól éreztem magamat. Megint folyton mosolyogtam, nevettem, jókedvem volt. Leszámítva azt a kicsit, amikor kicsit kijött a három hét és sírtam. De rögtön megnyugtattál, fél pillanat alatt meg is nyugodtam, és eszméletlenül jó érzés…

 Gondolkodtam. És mire jutottam ? Konkrétan semmire. Próbálok értelmet találni a napjaimnak, ide menni, oda menni, ezt csinálni, azt csinálni. Végeredmény viszont ugyan az. Ugyan azt érzem, ugyan azt gondolom, és ugyan úgy vagyok.Egy valami maradt, ami "megnyugtat". A…

 Van egy dolog, amit megbántam, van egy, amit nem, és van egy valami, ami meg megváltozott. Megbántam, hogy elhittem, hogy egyszer menekülési terv nélkül is belefoghatok valamibe, és hogy hagytam meggyőzni magam, hogyha baj van, időben látni fogjuk, és akkor előre kitalálhatom…

Nem tudom, hogy kinek mit jelent, ki mikor ugrik bele, avagy mikor jut el odáig, hogy úgy érezze készen áll rá. Őszintén? Megfogalmazni én se igazán tudtam eddig, vagy éppen csak nem voltam rákényszerítve, hogy megtegyem, hogy mit is jelent nekem a házasság. Most viszont egy…