Olyan mintha ott feküdnél egy kórházi ágyon, kómában lennél és gépek lélegeztetnének. Meg akarsz szólalni, beszélni akarsz, és kitörni. Kifejezni magadat, és végre elérni, hogy értsék amit mondani szeretnél. De nem tudsz beszélni, mozogni, és egyáltalán nem uralod a testedet. Nem vagy önmagad, és csak küzdeni akarsz, de az állandó falnak ütközés, és hiába való próbálkozás után te mit tennél? Szeretnél így élni?
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://egy-porszem.blog.hu/api/trackback/id/tr204102878
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.