Cukor nélkül a tea is keserű

Sötét van, hideg és ijesztő. A gyík mozdulatlanná dermedve várt, figyelt, hallgatta a zajokat. A nyelvével játszott, élvezte a vadászatot. A félelem éltette. Mindig megérezte a levegőben. A félelem szagát, mint valami drogot, szívta magába, és érezte ahogy az egész testét…

Rég volt ilyen rossz reggelem. A rémálmaim továbbra se tűntek el, megvannak, és itt vannak, csak annyi változott, hogy ha Pisti egyből nem ébred fel, nem akarom felkelteni, és inkább csendben, egyedül próbálok túl lenni az egészen.Ma nem ez volt. Hanem álmodtam. Mindegy, hogy…

Vonaton ültünk. Ott volt Peti, és épp tette el az újonnan megismert csajok megszerzett telefonszámait rejtő kis papírokat. Mikor megkérdeztem, hogy mik azok, persze letagadta, hogy nem lényeg, semmi. Én itt döntöttem úgy, hogy lelépek. És át akartam szállni valami vonatra.…

Egy ismeretlen várban voltam. Eddig mindig tudta, hogy ha benyitok valahova az a valóság, vagy egy elvarázsolt szoba, ami a vágyamból, félelmemből, vagy emlékeimből táplálkozik. De egy ideje már egy ismeretlen várban voltam. Sokkal nagyobb volt, mint a régi. A nyugodt, az ismert. Ott…

Feleltem, meg volt a vizit is, itt van már a reggeli, én viszont továbbra is csak nézek magam elé. Nem tudom, mit álmodtam. Fura volt, és kiborított, de még ha fegyvert fognának, a fejemhez se tudnék rájönni, hogy ki szerepelt benne, miről szólt, vagy egyáltalán mihez tudnám…