Cukor nélkül a tea is keserű

Gyűlöllek. Mérhetetlenül, és teljes erőbedobással. Az összes energiám erre megy el, mert nem tudok nem foglalkozni vele. Utállak azért, amit csináltál, amilyen voltál, amilyen vagy. Szerintem sose néztél rám úgy, mint a lányodra. Egy kellék voltam, ami együtt járt anyámmal. Egy kis hülye, akit meg kellett nyerni magadnak, és akkor nyertél anyámnál is. Undorító vagy. Törődtél velem, mindent megkaptam, és te egészen múlt év novemberig neveltél, és segítettél? Persze, de miben, és hogy? Végig irányítani próbáltál mindenkit, és mivel én voltam rád a legnagyobb veszéllyel, így engem leginkább. Egyáltalán hogy az istenbe gondoltad ezt? Egy dolog valakit nem szeretni, csak elfogadni, és közben úgy tenni, mintha… De bántani, összezavarni, és egy életre megpecsételni ? Hogy azt érezzem, hogy hibás vagyok, hogy tettem azért, hogy úgy viselkedtél velem? Normális vagy? Nem is érdekel. Felfordul tőled a gyomrom. Évekig tűrtem neked mindent, és hagytam, hogy tönkretegyél. Miután már meg tudtam tenni, kitörtem ebből a helyzetemből, és ahhoz fordultam, aki tényleg szeret, és te ezek után behisztizel? Mint egy óvódás, egyszerűen nem fogadod el, hogy ez van, hanem kitartasz a saját igazad mellett? Hajrá. Nem jöttél el az esküvőre. ÉLVEZTED? Jót röhögtél otthon, vagy a családoddal? Remélem. Közben az utolsó csepp volt a pohárban, amit ellenem tettél. Elérted, hogy szerencsétlennek érezzem magam, hogy tényleg azt érezzem, hogy velem van a baj, hogy nincs egy normális apám. De tudod, ez nem az én hibám. Engem lehet szeretni, és értékelni, és tudok olyat csinálni, ami miatt még fel is lehet nézni rám. De ezt csak akkor, hogyha valaki elfogad, és megismer. Te erre nem voltál képes 18 év alatt, és akkor te nevezed magadat az apámnak? Röhejes. Nem vagy jobb, mint a vérszerinti apám. Az legalább felvállalta, hogy nem kíváncsi rám, te meg évekig hitegettél mindenkit. Egy világot döntöttél össze bennem, majdnem ráment az egészségem, és végül sikeresen majdnem én is. Gratulálok. Legyél büszke magadra. Egyetlen egy dolgot kívánok, azt is csak a te érdekedben. Ne nehezítsd meg azoknak az életét, akik nekem a legtöbbet jelentik, mert akkor nagyon meg fogod ütni a bokádat. És mivel nagyon nem ismersz, nagyon meg fogsz lepődni, ha az aranyos, befenyített kislányod egyszer csak úgy dönt, hogy nem fogja be tovább a száját. Szóval, ha már így elcsesztél mindent, akkor én a te helyedben, legalább már most már visszafognám magam.