Igen, én az vagyok, aki képes megállni, és rácsodálkozni két kis levelibékára. Képes vagyok nézni őket, és aztán azon gondolkodni, hogy ahogy ott ültek, most mennyire jól érzik magukat, csak mert találtak egy kis árnyékos helyet, ahova el tudnak bújni. Persze az lehet nem esett…