Amikor fáj, de mégis csinálod, hiszen nekik jó. Amikor arra vágynál, hogy ott legyen melletted a párod, amikor te is ölelnéd, csókolnád, de nem teheted. Amikor fáj, hogy nem téged ölel, és nem téged nyugtat, hiszen neked , most szükséged lenne rá. Amikor kellene a szava, az ölelése, és nyílván nem arra a néhány percre amikor elszabadultok a harmadiktól. Amikor olyan messze vagy, és teszed magadat, ahova csak a lehető legkevesebb fájdalom jut el, és ami mellett még éppen életben tudsz maradni.
De csinálod. mert szereted őket, ők meg egymást jobban szeretik mint téged. Vagy az egymás iránt érzett szeretetük kimutatása, és éreztetése a másikkal fontosabb, mint veled éreztetni, hiszen te vagy, voltál és leszel is. Hiszen te vagy a barát. Szóval.
Már csak azt nem érti senki, hogy mégis minek csinálod…
